A titkos kapu

A női test tabuvá, ezzel egyidőben pedig közönséges és profán tartalmak tárgyává avanzsált. Folyamatait, részeit, melyek még az őskorban, a törzsi kultúrákban szakralitással vettek körül, napjainakban hússá és tabuvá degradálták. Sokat veszítettünk azzal, hogy elválasztódtunk azoktól a tudásoktól, melyek ismerete egészen másféleképpen alakíthatná önképünket és a magunkhoz fűződő viszonyainkat. Önmagunk tiszteletét, szeretetét és elfogadását meghatározó mértékben befolyásolja az, hogy merünk-e közelebb lépni azokhoz a ránk hagyományozott ősi emlékekhez, művészeti alkotásokhoz, amelyek istennői minőségként tekintenek a nőiségre, a női testre, s képesek arra, hogy elsuttogják nekünk a titkokat, önmagunkról.


Tanfolyamaim alkalmával mindig szó esik a női test szakralitásáról. Olyan nők vannak jelen ezeken a programkon, akik nyitottak és készek arra, hogy egy új minőségbe emelve önmagukat, átértékeljék nőiségüket. Sokszor azonban még így is jelen van a szemérmesség és szégyen érzet, mikor szóba kerül a yoni területe. Legintimebb, legszemélyesebb terünk. Hogyan lehetne megélni szabadon és zabolátlanul a nőiségünket, ha sokszor képtelenek vagyunk arra, hogy egyszerűen rátekintsünk erre a területre, kapcsolódjunk hozzá, megnézzük, megismerjük, felfedezzük kívül-belül. Hogyan léphetnénk közelebb nőiségünk lényegének megértéséhez, ha egyszerűen képtelenek vagyunk hangosan, vagy akár halkan is, a nevén nevezni, beszélni róla? Még női körben sem megy mindig...

A YONI - szent tér, templom

Akár a tantrikus irodalmat, akár spirituális, vagy ezoterikus megközelítésekben kutatunk hasonló elnevezésket, definíciókat találunk: "az élet eredete", "a létezés kapuja", "a forrás, melyből kiárad az élet", "dimenzió kapu", a "kinyilatkozás-", a "megnyilatokzás-" a "manifesztálódás tere". Gondoltál már rá ilyen minőségben? Sokáig én sem... 

Vannak igazán speciális női meditációs gyakorlatok, melyek alkalmával utazást teszünk a női szervek területén. Bejárjuk a puncinkat kívül, belül. Sokan soha előtte nem fordítottak figyelmet arra, hogy akár csak az anatómia szintjén, egy tükör előtt kitárva magukat ránézzenek erre a részükre. Pedig milyen sok mindent elárul magadról, a szexualitásodról, a nőiségedhez való viszonyodról az a pillanat, mikor önmagad kendőzetlen valóságára tekintesz. Az ilyen utazások katartikus élményt jelentenek, s ezzel együtt a gyógyulás egy állomását... - de erről majd egy másik bejegyzésben.

Biztosan hallottál már a szakrális geometria egyik ismert ábrájáról a Vesica Piscis-ről, amely két egymást átfedő kör metszete. Püthagoras szellemi iskolájában úgy tanított róla, mint az örökké létező világ és az időszakosan (ciklikusan) megnyilvánuló világ metszete, a materiális és a szellemi világ kapcsoldása. 


Egymástól függetlenül, különöző területeken a világban találkozhatunk ezzel az ábrával, amely tulajdonképpen a női vaginát - mint szakrális kaput - jeleníti meg. Kaput, melyen a megnyilvánulatlan megnyilatkozik, s amin keresztül minden élő a létezés porondjára lép. S miközben áthaladunk ezen a nyíláson, akár születésünk alkalmával, akár szexuális aktusban, akár szellemi utunk, női meditációnk alkalmával, lehetőséget kapunk, hogy megszabaduljunk minden korábbi definíciótól, szabadon engedjük a determinációkat, és át-, vagy "visszaadjuk" magunkat a Nagy Anya szerető egységének, hogy újból megszülessünk, ennek a kapunak a másik oldalán.

A Természettel és a természetfeletti, vagy ha tetszik isteni erőkkel együtt létező ember, nagy tisztelettel volt a női minőség iránt. Sokáig az Istennő kultusz volt előtérben, s ennek számos bizonyítákát tárták már fel. Franciaországban olyan barlangokat találtak, melyek központi nyílását, háromszög, kör, ovális alakzatokban faragták, így a yoni kifejezői és megjelenítő, s mint ilyenek, szent helyek voltak, ahol beavatási rítusokat végeztek, vagy az istennőnek tarott szertartások keretében imádságokat mondtak, áldoztak az emberek. 

De nem csak az ember által formázott szimbolikus terek bírtak nagy jelentőséggel. Szent helyekké váltak olyan természeti jelenségek, melyek szintén az istennő és a termékenységi erőt jelenítették meg a törzsi népek számára. Hegyek hasadékai, a kövek, vagy sziklák, amelyeket átmosott a tenger és lyukassá váltak, különösen ha átfért rajta egy ember…. rituális helyekké, beavatási ceremóniák színhelyévé, gyógyító terekké lettek. Minden rés, nyílás, kaput jelentett, átjárót világok között, amely a kapcsolódás, a találkozás lehetőségét adja az embernek. (sámánkapu) 


Indiában még napjainkban is nagy jelentőségű a yoni imádat. Assam városában található Kamakhya temploma, melyet a Nagy Istennőnek állítottak. A monszun idején egy yoni formájú sziklából vérvörös víz áramlik át. Úgy tartják ez Sakti menstruációs vére. A mitológia szerint a szikla Szati (Sakti) yonija, ami kövé vált mikor ő széttépte magát és a földre hullottak darabjai. Yonimandala szertartásokat tartanak itt. Úgy tartják, ez a hely a lét és nem lét kezdete, ahol az élet és a halál is lehetséges, az örök tisztaság és az újjászületések folyamának szimbóluma.


De közelebb hozzánk is találhatunk olyan ábrázolásokat, amelyek arra utalnak, hogy a női nemiszerv, nagyobb jelentőségű és rendeltetésű, mint azt gondolnánk. A római katolikus templomok falán gyaran megjelenik egy vén banya, torz testtel, amint vagináját kezeivel szemérmetlenül tárja szét. Sheela-na-gig - így nevezik. 

Európában, a brit szigeteken, Írországban találkozni ezekkel a kőfaragványokkal, melyeket van, hogy vízköpőnek titulálnak, vagy a pogány hagyomány utolsó tréfájának, mely megkapaszkodott a templomok falain. Tualjdonítanak neki mágikus erőt, mely védelmez a szemmelverés, az átkok, a démoni erők ellen... mások azonban az Istennő imádat hirnökét látják benne, mely termékenységi szimbólum és Brigid istennőt jeleníti meg. (nevének jelentése: boszorkánynő, vulva nő)

A faragvánnyal foglalkozó modernkori feminista írónők üzenetet látnak benne. Üzenetet számunkra, modern nők számára: ne szégyenkezz, ne fordulj el testedtől, szexualitásodtól, ne feledkezz meg szakrális minőségedről... - fontos gondolatok, hiszen a női alapvetések megismerésére és megélésére sarkallnak. Olyan minőségeink visszakövetelésére, amelyeket elfeledtettek velünk - jórészt a kereszténység térhódításával egyidőben. 

Érdekes ellentmondás, hogy ennek ellenére a yoni, a szent tér geometrikus ábrázolása, a gótikus templomok bejárataiban is felfedezhetők. Rajta áthaladva léphetünk be az istenit megidéző építménybe. 



Az elmúlt 3000 évben a különböző szakrális megközelítések szinte teljesen kikoptak, elvesztek. A szakrális kapu csupán egy anatómiai részévé vált a női testnek és ma már csak mint szeméremtestet ismerjük meg. Szemérem test: angolul pudendum, ami a latin pudere, vagyis szégyelni szóból származik. (csúnyánká vált magyarul, ismerős a kifejezés, igaz?)

A titkok ott vannak előttünk, ha van szemünk rá, hogy észrevegyük. Kőkori emlékek, faragványok, építmények, természeti jelenségek mind segítségünkre lehetnek az önmagunkhoz való új minőségű kapcsolódásban. Ha nem is ordítják, csupán suttogják a gyökereinkhez visszavezető út irányát. 

A yoni küszöb. Elválasztja a kint és a bent terét. Épp úgy, mint egy ajtó, melynek küszöbén megállva nem vagy sem kint, sem bent. Két tér között időzöl. Határvonal, mezsgye... az első kapu, amelyet még további 6 követ*, mielőtt eljutunk Méhünk szentélyéig. Amíg azonban itt nem jön létre a gyógyító kapcsolódás, amíg nincs megtisztítva érzelmi, szellemi, energetikai szinten minden traumától, elmúlt szerelmek aktusainak nyomától, hozott-, átvett viszonyulásoktól, szégyenérzettől, addig nem haladhatunk tovább. Engedd el a beléd nevelt szemérmességet, szégyenérzetet és szabadon, gátlások nélkül indulj el a gyógyulás útján, nőiséged eddig rejtett titkai felé. 



Írok neked egy gyakorlatot, amivel megteheted az első lépést női kivirágzásod felé:

Egy tükörre lesz szükséged. Vedd szemügyre benne a yonid területét. Nem kell tenned mást mint, hogy ránézel:

- milyen érzés szemügyre venni?
-mire emlékeztet, mit látsz benne?
-milyennek látod?
-hogyan viszonyulsz hozzá?
-milyen érzéseket és érzelmeket kelt benned?

Aztán hunyd be a szemed. És csak érezd ezt a teret. Meditálj, mintha valóban egy templom kapujában állnál és figyeld mi történik benned. Mindenre légy nyitott. Engedd meg magadnak a  pozitív és negatív felmerüléseket egyaránt. Figyelj a fizikai érzetekre, az áramlásba kezdő, kavargó érzelmekre és érzésekre. Nem kell tenned, várnod, elvárnod semmit... nincs semmi, aminek KELL történnie... puszán csak szemlélődj és légy nyitott mindazokra a finom tapasztalásokra, melyek előtörnek belőled és engedd őket szabadon. 

Végezd el többször a gyakorlatot és figyeld, hogyan változik benned a gyakorlat folyamata és megélése. Leírhatod magadnak az élményeid, tapasztalataid.  Megfestheted, megformázhatod, megjelenítheted a számodra kedves kreatív módon. Ez a fajta belső munka, ez a fajta kapcsolódás, odafordulás önmagad felé, gyógyít és új dimenziókat nyit majd meg benned. 

Nézz magadra másképp! A női test szent. Nekünk kell újra megbecsüléssel és tisztelettel létezni benne, hogy újra tisztelet és megbecsülés övezze. Kész vagy rá, hogy felfedezd?

Lépj közelebb magadhoz és nyiss be Test Templomod Kapuján...


*A MéhbeMerülés (szakrális "én-idő", a nőiséget gyógyító, a női tudatosságot és önismeretet segítő kurzus) tanfolyamok alkalmával sorravesszük a 7 szakrális kaput, melyek a yoni területén nyílnak. A női tudatosság különböző tereit, a női lélek dimenzióit és különböző világok kapuit jelenítik meg.
© Regősvölgyi Regina