A teljességében megélt NŐISÉGÉRT - www.regosvolgyiregina.hu

Forduló életkerék

A nő a Természet szinonímája. Számtalan módon képeződik le bennünk az élet ritmusa, vagy inkább számtalan módon ad ütemet a Természet életünknek. Életutunk kis- és nagy körökben, a mikro- és makrokozmosz ciklusaiban egyértelműen tárja fel és mutatja önmagát.

1. Az első állomás az: "ártatlanság kora": a Szűz, a Lány, a Vértestvér archetípusai szimbolizálják. A Természet, mint tavaszt jeleníti meg, az Új-, és a növekvő Hold energiái társulnak hozzá. A menstruáció utáni erő napokban tapasztaljuk ezt a minőséget. A napszakok közül ez a hajnal.

2. Ezt követi a "táplálás kora": melyben a Szerető, az Anya, a Segítő Asszony ősképei jelennek meg. Az évszakok közül ezt a nyár szimbolizálja és a Telihold energiái működtetik. Ez a termékenység ideje, a ciklusban az ovuláció időszaka. Napközbeni időszak, legaktívabb napszakunk is megjeleníti.

3. A harmadik életállomásunk az "erő kora": ahol megéljük személyiségünk leginkább öntudatos, kiteljesedett oldalát az Amazon, a Matriarcha, vagy Papnő szerepeinket. Ez az ősz, és a fogyó Hold ideje. A menstruáció előtti napokban tapasztaljuk ezt a minőséget a hónap során. A délután szimbolizálja a nap folyamán.

4. Majd elérkezünk "a bölcsesség korába": amikor a boszorkány, a vénség, a sötét anya minőségei kerülnek felszínre, melyek távolról sem olyan negatív ősképek, mint amilyennek ma sok esetben tekintik őket... Ez a beköszöntő tél ideje. A menstruáció, a menstruáció utáni napok és a menopausa ideje. Az elsötétülő és a teljesen sötét Hold energiája kapcsolódik hozzá. Az alkony és az este napszaka.


A kis- és nagy ciklus körökből jól látszik, hogy több síkon és több dimenzióban mozog egy nő egyidőben és persze mindezt nem csak és feltétlen lineáris vonalon haladva éljük, tapasztaljuk meg.

Női létünk tehát, sok tekintetben és sokféleképpen determinált. Ahányan vagyunk annyiféleképpen élhetjük meg. Sokszor azonban nem vesszük figyelembe természetes életszakaszaink, nem helyezkedünk bele életünk kódolt ütemébe. Pedig időnk során többször jelentősen megváltozunk. Átalakul világlátásunk, szemléletmódunk, családi- és emberi viszonyaink, mércéink, érték rendszerünk, fókuszaink. Az életállomások és archikus szerep változások idején erőteljes átalakító erő munkál, s ennek a folyamatnak olykor nagyobb jelentősége van, mint a megérkezésnek az új életszakaszba. Talán nem véletlen, hogy a törzsi kultúrákban ezeket az életszakaszokat beavatásokkal választották el egymástól, hangsúlyt adtak a változásnak, megpecsételték. Felbecsülhetetlen jelentősége van pszichés szempontból, hogy milyen tudatossággal érkezünk életünk egyik állomásáról a másikra. A folyamat megélése döntően befolyásolja az új életszakasz megélésének minőségét, ahogy azt is, képesek vagyunk e megújulni és elengedni a régit, a kinőttet, a meghaladottat, és új önmagunkat új szerepünkben kiteljesíteni, integrálva minden eddigi élettapasztalatunkat tovább lépni és életünket egy új szintre, más minőségbe emelni.

Az egyik legmeghatározóbb ilyen életállomás egy nő életében, amikor anyává válik. Maga az archetípus és egy nő anyai minősége megélhető persze szellemi értelemben is, de azt tapasztalom, hogy fizikai, lelki vonatkozásban végig járni az anyává válás útját, felbecsülhetetlen és megélés nélkül megérthetetlen jelentőségű. A női életút fontos része. Amíg nem voltam várandós sokszor elhittem pillanatokra, hogy nincs valódi jelentősége annak, hogy egy nő hoz e gyermeket a világra, most azonban, ahogy kerekedem, mint a Telihold, érzem, hogy nőiségem, női létem és női lelkem szempontjából milyen nagy hatással van rám, s milyen nagy áldás, hogy megélhetem, ahogy életet hordok a szívem alatt. Valódi kiteljesedés...

Várandósságomat egy olyan útnak élem meg, amely nőként a "nagy misztériumba" való beavatás, beavatódás kapujához vezet. Hiszen a vajúdás és a szülés nem kevesebb. Ahogy a gyermekem növekszik bennem és a folyamatban én magam is testileg-lelkileg átalakulok, egyre mélyebbé válik a megélés. Olyan erővel hat, ami visszavonhatatlanul átrendez és átformál. Hálás vagyok ezért az időszakért, mert lehetőségem van 100%-os figyelemmel megélni, átélni a Kedvesem és a családom szerető támogatása révén. Talán még sosem éreztem ennyire megtartó erejüket, Anyám gondoskodásnak végtelen erejét, szeretetének varázshatalmát.

Most én is az anyaság küszöbén állok. Érzem, ahogy napról napra erősebbé válik a fiam bennem. Testével, izmaival és csontjaival együtt, az a bizonyos lelki köldökzsinór is percről percre erősebb lesz, ahogy elkezdem megérezni nem csak fizikai létét, de szellemét, lelkét is magamban. Érzem, hogy érez. Mozdul, lélegzik, megél, reagál, jelez, kommunikál... velem, bennem és általam él meg egy számára most még teljes világot... Teremtek. Neki életet, magunknak gyermeket. Tovább adom a létezés lehetőségét egy új, majd önálló identitással rendelkező embernek. Nem is mutatkozhatna meg jobban, nem is tapasztalhatóbb meg teljesebben a női lét szakralitása. Létezik ennél szebb, bensőségesebb, misztikusabb, nagyobb, átformálóbb, elemibb erő?

Mondják, hogy a várandósság "más állapot". Azt hiszem így van, minden tekintetben. Mintha egészen más emberként nézném a világot, a benne zajló eseményeket, az embereket. Más érzékeléssel élem meg őket, más viszonyulásokkal. A legnagyobb élmény és legérdekesebb érzékelési állapot, amit átéltem valaha, akár testi-, akár lelki-, vagy mentális értelemben.

Azt is mondják, hogy a várandóság, de főleg a szülés a nők számára egy regresszív állapotot idézhet elő. A sebek, vagy sérülések érzelmi állapotai előtörhetnek, a személyiség fejlődésében való megrekedtségek, pszichés hiányok erőteljesebben megjelenhetnek. És talán pont ezek a legfontosabb jelenségek a várandósság útján, ami a személyes fejlődést illeti. Tudatos nőként, talán lehetőséget kapunk, hogy ebben az ellágyult, de nem elerőtlenedett időszakban, belenézve a Teremtés tükrébe, megváltozott érzékeléssel látva magunkat is, újra formázzuk saját lényünk, ahogy a bennünk osztódni kezdő sejteket lassan üstjében emberré formázza a méhünk. Mintha mi magunk is alkalmat kapnánk arra, hogy valamiféle Kozmikus Anyaméhbe húzódjunk "más" állapotunkban gyógyulni. Ezért is a legnagyobb áldás, ha ilyenkor a család körülölel, ha a biztonságos és szerető gondoskodásába való visszavonultság megadatik, s van mód befelé figyelni. Ebben a folyamatban, a forduló életkerékkel érkeznek el hozzánk azok a belátó megértések és megérések, ha jól figyelünk persze, amelyek nem csak lelkileg egészségesebb és kitelejesedett nőiséghez segítenek, de mire vége a 9 hónapnak mi magunk is, nagymamáink és anyáink sorába lépve, remélhetőleg jól szerető édesanyává váljunk...



"Ez a csoda benned történik vagy történt meg.
Amit átélsz, megtapasztalsz, az éppen a lényegi lényege annak,
amiből ez az istennő megalkottatott,
s nem kevésbbé tesz téged is istennővé, mint bárki mást,
aki valaha is a világra hozott egy gyermeket.
Kapcsolatba kerülhetsz saját belő istennőddel,
hogy bátorsággal, erővel, szeretettel, együttérzéssel ajándékozzon meg,
és segítsen felismerned, hogy milyen csodálatos, hatalmas és gyönyörű lény is vagy.
És vajon nem minden gyermek egy istennőt szeretne anyának?" 
Dr. Gail Carr Feldman

Nincsenek megjegyzések

Megjegyzés küldése

© Holdköszöntő