A teljességében megélt NŐISÉGÉRT - www.regosvolgyiregina.hu

Szívdobbanás

Sosem fogom elfelejteni a pillanatot, amikor nyár elején először meghallottam a 7 hetes magzatom szívverését. Egy lüktető kis pötty a méhemben... egy új élet kezdete. Talán nincs is ennél boldogabb és megindítóbb érzés egy nő számára, mint mikor teljes bizonyosságot nyer, hogy életet hord a szíve alatt. Valljuk be, legtöbbünknek az orvos, vagy egy teszt, csak  utolsó megerősítés, hiszen valahogy megérezzük, tudjuk, amikor élet fogan bennünk. Boldog voltam, annak ellenére, hogy volt bennem aggodalom és félelem, meg ijedtség is, hiszen épp csak döntöttünk róla, hogy gyermeket szeretnénk és évekkel korábban volt is egy rossz tapasztalatom... valódi csoda kezdődött. A testem, vagy inkább a bennem növekvő élet máris tanítani kezdett. Ösztönösen nem kívántam azokat a dolgokat, amelyek nem kedvezőek a baba fejlődésének. Elmaradt a kávé, a fekete tea, a cukor és olyan dolgokat kívántam meg, amit korábban nem nagyon kedveltem, most mégis éreztem hogy szükségem van rájuk. Lelassultam, pihentem annyit, amennyit valóban kell. Mosolyogtam, hogy a kis jövevény máris mennyi mindent megváltoztat, pedig még csak épp hogy befészkelte magát az életembe. Csodálkozva éltem, ahogy változom. Az ösztöneim, az érzékeim, néha teljesen idegennek tűntek vagy épp szinte teljesen eluralkodtak rajtam. Az első trimeszter legnagyobb tanítása mégis az volt számomra, hogy most valóban képessé váljak bízni a testemben, képessé váljak bízni méhem erejében, akkor is, ha egyszer már fájdalmas csalódást éltem meg. De mindezek mellett valódi elengedésre és megengedésre, türelemre és elfogadásra is tanít,  e szavak értelmének egy új dimenziójába, hiszen a várandósság testileg-lelkileg önátadást kíván. Olyan folyamat zajlik bennünk, amire sok szempontból nincs ráhatásunk és amelyet nem kontrollálhatunk, csak élhetjük, ahogy történik bennünk és engedhetjük, hogy a maga akarata szerint végbemenjen.  

Ahogy teltek a hetek még őriztük legféltettebb titkunkat. Mégis voltak nők, asszonyok, akik látták, érezték, hogy mi zajlik éppen, annak ellenére, hogy a külvilágnak még láthatatlan volt, hogy állapotos vagyok. Különleges élmény volt számomra, ahogy megélt bizonyosságot nyert a nők egymáshoz való kapcsolódása és egymás mély érzése, s ahogy friss kismamként rámismertek, körém gyűltek és szeretetükkel körül öleltek. Óvtak, biztattak, erősítettek, bölcs tanácsokkal és útmutatásokkal láttak el, s teszik ezt most is, közeledve a félidőhöz. Elmesélik tapasztalataikat, szüléstörténeteiket, ragyogó szemekkel és boldog mosollyal az arcukon gondolnak vissza saját megéléseikre, akár szép, akár nehéz vajúdás és szülés van mögöttük. Ragyognak, ahogy csak egy nő tud ragyogni, aki megélte már és ismeri a titkot. Újra és újra megfürdetnek ebben a fényességben és végtelenül hálás vagyok nekik ezért. 

Várandós vagyok. Életem legszebb időszaka és legnagyobb felfedezése. Érzem és élem méhem legelemibb teremtő erejét. Életet növesztek... egy kis embert, akinél nem kaphattunk és nem adhattunk nagyobb ajándékot a Kedvesemmel egymásnak. S néha azt érzem, maga az Élet nagysága előtt sem róhatunk le nagyobb "áldozatot", hogy ahogy mi magunk kaptuk... most éltet adunk, hogy az Élet élehessen tovább általunk is. 

Itt van ez a kis Lélek, aki bennünket válaszott. Úton van a nem-létből a létezés felé. Mozdulatlanul meditál a méh barlangjában, vagy talán épp a felejtés álmát alussza. Fejlődik. Már hall, tapint, érez, érzékel, tudatába van létezésének. Szervek fejlődnek ki és kezdenek működni benne. Mocorog, felfedezi a testet, amiben majd az életbe lép. Készülődik a világra jönni. Vajon milyen lesz? Ki lesz? Kivé lesz? - a kérdések halmaza gyorsabban nő, mint a pocakom, amit napról napra kerekebbre feszít. 

Kivételes létezés a női sors. Az élet nagy misztériuma zajlik bennünk. Nem csak a női ciklus ritmikus ismétlődése, vagy az évszakok mintáit hordozó életszakaszaink szimbolizálják és ünneplik bennünk az  Élet örök körforgását, de magának a létezés okának, a Teremtés folyamatának tart újra és újra teret a testünk. A legszebb tapasztalás ennek megélése és talán a legnagyobb tanítás. Hálás vagyok érte, hogy ezt az áldott állapotot megélhetem. 


Nincsenek megjegyzések

Megjegyzés küldése

© Holdköszöntő