A teljességében megélt NŐISÉGÉRT - www.regosvolgyiregina.hu

Anima és animus

Minden nőnek felelőssége van önmaga iránt. Nem önzőség női létünket úgy megélni, hogy figyelmünk elsősorban önmagunkra irányul, hiszen ha belül rendben vagyunk és egyensúlyt teremtünk, harmóniát és derűt hozunk a külvilág, szűkebb és tágabb környezetünk számára is. Minden a nőből fakad. Testi-, lelki-, mentális állapotai határozzák meg a körülötte zajló élet minőségét. 

Egyre inkább tágul a tudatos nők köre és sokasodnak a rendelkezésünkre álló lehetőségek ahhoz, hogy megtaláljuk a magunk számára hasznos és alkalmazható eszközöket. A női tudás alapvetően intuitív észlelések és megélések által válik élővé. Ahhoz azonban, hogy képesek legyünk ezeket a női tulajdonságokat működtetni magunkban, először intellektuális szinten kell tisztába kerülnünk folyamatainkkal, működésünkkel. Míg az előbbi tipikusan női-, utóbbi férfi minőségű művelet.

Mind a férifak és mind a nők pszichéje feminin és masculin részből tevődik össze, s mindkét nemnek szüksége van a benne élő anima, vagy animus jelenlétének megélésére. Teret kell engedni mindkettőnek. Elfojtásuk zavarhoz, mentális és pszichés problémák kialakulásához, túlzott földhözragadtsághoz, vagy a rózsaszín ködökben való lebegéshez vezet.

Fontos tehát, hogy belső munkánk, amely nőiségünk kiteljesítésére fókuszál, ne csupán a női minőségek kimunkálása és behívása felé orientálódjon, hiszen férfias minőségeinkkel épp annyira fontos jóban lenni és élni, mint női oldalunk sajátosságaival. Ellenkező esetben épp az történik, ami jelenleg a világban is zajlik. A nőiség, a női erő és feminin minőségek elutasításával teret nyert férfi minőség dominanciája önmagára maradva maga is sérült, eltorzult és komoly problémákat hozott a világra. S mivel minden ahogy kint, úgy bent, ebből okulva nőként is figyelnünk kell arra, hogy a bennünk élő férfias minőségek is teret és hangot kapjanak. Mindkét részünk gyógyulásra vár.

Sokszor előfordul, hogy a magukkal munkába fogó nők túlságosan háttérbe szorítják a másik oldalt, s ezzel az elutasítással komoly komplikációkat hoznak létre pszichéjük helyes működésében. A női oldal túlhangsúlyozása túlzott ellágyuláshoz, passzivitáshoz, elformátlanodáshoz vezet, ami nem kívánatos állomás a tudatos nő valódi célja felé tartó utazása során.

A feminin oldal túlhangsúlyozásának talán egyik oka az, hogy a legtöbb nő attól szenved, hogy túlzottan férfiassá vált a mai világ elvárásai mellett, s nem tudja megélni nőiségéből fakadó rendeltetését. Mégsem szabad átesni a ló túloldalára, s nőiségünk kiteljesítésének lobogója alatt elfordulni és elutasítani azt, ami alapvető és szükséges részünk, masculin oldalunk.

Férfias energiájú minőségeink is hasznos dolgokra sarkallnak bennünket. Ha belső munkánk folyamataira vetítjük: a női agy (jobb agyfélteke) intuitív, szenzitív és zsigeri tudásból képes merítkezni, a férfi agy (bal agyfélteke) értelmezésen, elemzésen, rendszerbe illesztésen át képes magáévá tenni a tudást. Ahhoz, hogy valódi tapasztaláshoz jussunk képesnek kell lenni a férfi oldal által képviselt reális területeken szerzett ismereteket és a női oldal által nyújtott intuíciókat egyformán integrálni életünkbe, használva az ellentétek által biztosított sokszínű lehetőségeket és engedni, hogy együtt teljességet teremtsenek. Úgy is mondhatnám, mindkét oldalt jól kell lakatni ahhoz, hogy együtt-, egységben működjenek. A nőiség kiteljesítése nem a férfi minőségek elutasításában és elnyomásában valósul meg.

Vannak, akik azt mondják, hogy a nők tudásukat nem intellektuális síkon sajátítják el. Jó azonban számolni azzal, hogy a még nem ismert dolgokat csupán érzeteinken, érzelmeinken át  megismerni, vagy mások elmesélt tapsztalatai alapján abszolválni rejt némi kockázatot, ráadásul sok tekintetben lehetetlen is. 

A jóga, ami nagyon hasznos eszközöket ad a nők kezébe a rengeteg minden mellett, két fontos dolgot is tanít: haladj a test felől a lélek felé, a témára vonatkoztatva kvázi: közelítsd meg a szellemet az ész felől. A másik tanítás: semmit ne higgy el, amit magad nem tapasztaltál meg, vagyis légy nyitott az ismeretekre, de saját tapasztalatod alapján mérlegelj. Ezzel folyamatos gyakorlásra, önvizsgálatra és óvatosságra, de ami a legfontosabb önállóságra és az intelketuális ismeretek megélésére, valódi tapasztalatra sarkall. 

Ez a két mondat rámutat arra, hogy az értelem és az intuíció nem lehet meg egymás nélkül. Az intuíció szükséges ahhoz, hogy ráébredjünk igazságokra, megsejtsünk dolgokat, de az értelem szükséges helyesen értelmezni az intuíciót, vagy a bennünk zajló folyamatokat. És persze érkezhetnek intuitív módon tanítások, de abban az esetben is szükséges, hogy ismereteink függvényében értelmezni is tudjuk a kapott tudást.

Egy jó példa erre a  zene. Hiába száll meg bennünket az ihlet, ha nem tanultunk meg hangszeren játszani, a zene nem tud mások örömére is felcsendülni. Vagy meg sem próbáljuk a dallamot visszaadni, vagy pusztán erőtlen nyekergés lesz belőle. 

A nők önismereti útján helye van (nyílván a saját tapasztalat mellett) a szóbeli tanításoknak, az intuitív átadásoknak, befogadásoknak és helyük van az intellektust tápláló eszközöknek: könyveknek, ismeretterjesztő írásoknak, filmeknek, s bárminek  ami tovább segít, ami inspirációt jelent, attól függetlenül, hogy a nőnek nem a fejében, hanem a szívében és a méhében kell tudatossá és bölccsé válnia. 

Amíg azonban még csak gyűjtjük a csontokat, hogy LaLoba a pszichénk mélyén élő Természeti Asszony, inakat, ereket és húst énekeljen rá, amíg nem lehelte vissza belénk ösztöneinket, addig szükséges a belső világhoz néhány térkép, amit kezdetben az intellektuális ismeretek jelentenek. 

Mi nők megéléseink és élettapasztalataink által tápláljuk és segítjük egymást. Jó azonban, hogy vannak könyvek, amelyek megfogalmazzák azokat a folyamatokat ciklusunkkal, sajátosságainkkal, testi-lelki működéseinkkel és generációs sérüléseinkkel kapcsolatos tényeket, amelyeket ha pusztán az egymással való beszélgetésekből kellene integrálnunk és megélnünk jóval lassabbá válna az önismereti folyamat, s vele a világ átrendeződésének folyamata is. 

Az én tapasztalásom az ezzel kapcsolatban, hogy sok nő számára már az is sokat jelent, ha  akár csak intellektuális szinten tud mozdulni a statikusságból és megrekedtségből előre. Lépést tesz a durvától a finom fele. Iránytűt nyer ahhoz, hogy mindentől és mindenkitől függetlenül induljon el belső világának ösvényein. Már vannak útjelző táblái. A tudatos és ösztöneit visszanyerni kívánó nőben kell, hogy a befogadó, megengedő, simulékony és alkalmazkodó tulajdonságok mellett, ott legyen a harcos, földelő, a reális oldal is, mert ahogy a külső világban védelmezője a férfi a szellemi nőnek, úgy belső világunkban is. 


Nincsenek megjegyzések

Megjegyzés küldése

© Holdköszöntő